Mikor kell adventi gyertyát gyújtani?

Mikor kell adventi gyertyát gyújtani? Mikor kell adventi gyertyát gyújtani?

Mikor kell adventi gyertyát gyújtani?

Az adventi időszak minden évben különleges helyet foglal el a keresztény hagyományokban és a családok életében. Az adventi koszorú és gyertyagyújtás szinte minden háztartásban megtalálható szimbólumává vált a karácsony előtti várakozásnak. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, pontosan mikor kell meggyújtani az adventi gyertyákat, milyen sorrendben, és mi ezeknek a gyertyáknak a valódi jelentősége. Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk, hogy mikor, miért és hogyan érdemes adventi gyertyát gyújtani.

Az advent, mint időszak, számos vallási, kulturális és családi hagyománnyal fonódik össze. Ilyenkor nemcsak a lelkünket készítjük fel karácsony ünnepére, hanem a mindennapjainkat is próbáljuk meghittebbé, szeretetteljesebbé tenni. A gyertyagyújtás szertartása minden korosztálynak örömteli eseményt jelent, hiszen nemcsak a fény, hanem a közös együttlét is fontos szerepet kap. De vajon tudjuk-e, hogy honnan ered ez a szokás, és milyen jelentést hordoznak a koszorún elhelyezett gyertyák?

Cikkünkben először az adventi időszak eredetét és jelentőségét mutatjuk be, hogy megértsük, miért fontos ennek a hagyománynak a megőrzése. Részletesen ismertetjük az adventi koszorú szimbolikáját, beleértve a gyertyák színeit, jelentéseit, és a hozzájuk kapcsolódó szokásokat. Megtudhatja azt is, mikor kezdődik pontosan az advent, és melyik vasárnapokon kell meggyújtani az adott gyertyákat. Segítünk eligazodni abban is, melyik adventi gyertyát mikor kell meggyújtani, hiszen ez nemcsak egyszerű szokás, hanem mélyebb tartalommal is bír.

Praktikus tanácsokat adunk ahhoz is, hogyan lehet a gyertyagyújtásból valódi családi eseményt varázsolni, akár saját hagyományokat is kialakítva. Az adventi készülődés lehetőséget ad az elcsendesedésre, a közös beszélgetésekre és arra, hogy mindenki átélje a várakozás örömét. A cikk végén összefoglaljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket az adventi gyertyagyújtással kapcsolatban, hogy mindenki magabiztosan és örömmel vehessen részt ebben a csodálatos hagyományban.

Akár most ismerkedsz az adventi hagyományokkal, akár évek óta gyújtasz gyertyát, biztosan találsz majd hasznos információkat és inspirációt a cikkünkben. Az adventi időszak nemcsak a hit, hanem az összetartozás ünnepe is, amelyhez mindenki csatlakozhat. Tarts velünk, és tudd meg, mikor kell adventi gyertyát gyújtani, és hogyan teheted ezt igazán emlékezetessé!

Az adventi időszak jelentősége és eredete

Az adventi időszak a keresztény naptár egyik legkiemelkedőbb és legmélyebb jelentéssel bíró időszaka. Az „advent” szó a latin „adventus” kifejezésből ered, amely „eljövetelt”, „megérkezést” jelent. Ez a négy hétből álló időszak a karácsony előtti lelki felkészülés ideje, amikor a keresztények Jézus Krisztus születését várják. Az advent nem csupán a karácsony előtti visszaszámlálás, hanem a remény, a szeretet, az öröm és a béke időszaka is.

A korai keresztény egyházban az adventi időszakot leginkább böjtöléssel, imádsággal és bűnbánattal töltötték, hasonlóan a húsvét előtti nagyböjthöz. Az advent első említései a 4-5. századból származnak, főként Galliából és Hispániából. Ekkoriban az advent hossza és tartalma még nem volt egységes, volt, ahol hat, máshol négy hetet tartott. A mai négyhetes adventi időszakot a római katolikus egyház a 6. században vezette be, és napjainkig így őrződött meg a legtöbb keresztény közösségben.

Az adventi időszak jelentősége abban is rejlik, hogy a világosság és a remény üzenetét hordozza egy sötétebb, hidegebb évszakban. Nem véletlen, hogy a gyertyagyújtás is ehhez az időszakhoz kötődik: a fény növekedése, a világosság gyarapodása hetekre bontva jelképezi a karácsony, vagyis Krisztus születésének közeledtét. Így minden héten egyre több fény gyullad a koszorún, ami a lelki felkészülés folyamatát is kifejezi.

Manapság az adventet már nem csupán vallási, hanem kulturális ünnepként is számon tartják. Az adventi vásárok, ünnepi díszbe öltöztetett városok, családi rendezvények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az időszak különlegesen meghitté váljon. Még azok is szívesen díszítik otthonukat adventi koszorúval, akik nem feltétlenül vallásosak, hiszen a várakozás, a családi együttlétek öröme univerzális érték.

Az adventi koszorú és gyertyák szimbolikája

Az adventi koszorú az egyik legismertebb és legelterjedtebb adventi jelkép, amelynek eredete a 19. század elejére, Németországba vezethető vissza. Az első dokumentált adventi koszorút Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész készítette 1839-ben, hogy a gyermekek számára érzékelhetővé tegye az adventi időszak lefolyását. Az eredeti koszorún huszonnégy kisebb és négy nagyobb gyertya volt, de a mai, elterjedt formában négy gyertyát helyeznek el rajta, melyek az advent négy vasárnapját jelképezik.

A koszorú általában örökzöld ágakból készül, ami az élet örök körforgását és a reményt szimbolizálja. A kör alak a végtelenséget, az örök életet, Isten soha véget nem érő szeretetét jelképezi. A díszítés során gyakran használunk tobozt, fagyöngyöt, szalagokat, melyek mind-mind a természet megújulását, a reményt és az ünnep fényét hozzák közelebb.

A gyertyák színei és jelentései

Az adventi koszorún elhelyezett négy gyertya színe és jelentése is különleges tartalommal bír. Hagyományosan három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti a koszorút (bár napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk egységes színű, például piros gyertyákkal is). Minden egyes gyertyának saját jelentése van:

  • Első gyertya (lila): A hit gyertyája, amely a próféták reményét, várakozását szimbolizálja.
  • Második gyertya (lila): A remény vagy béke gyertyája, amely az eljövendő Messiás ígéretére utal.
  • Harmadik gyertya (rózsaszín): Az öröm gyertyája, amely a Gaudete vasárnapra, az öröm vasárnapjára utal.
  • Negyedik gyertya (lila): A szeretet gyertyája, amely Isten szeretetére és Jézus születésére emlékeztet.

A gyertyák sorrendben való meggyújtása azt jelképezi, hogy ahogy közeledünk karácsonyhoz, úgy lesz egyre több fény és melegség az életünkben. A hagyomány szerint minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún.

Koszorú díszítése és egyéb szimbólumok

Az adventi koszorú díszítése is sokat elárul a családok szokásairól és értékrendjéről. Az örökzöld növények mellett gyakran helyeznek el rajta arany, piros, fehér szalagokat, melyek a karácsony színeit idézik. A gyertyák színe manapság is változik, sokan választják a piros, fehér, vagy arany színű gyertyákat is – ezek inkább az ünnepi hangulatot, mintsem a hagyományos jelentést hangsúlyozzák.

A díszítés során gyakran használnak apró díszeket, fenyőtobozokat, fahéjrudakat, narancsszeleteket vagy akár szárított virágokat is. Ezek nemcsak esztétikailag szépek, hanem illatukkal tovább fokozzák az ünnepi hangulatot, és a természet közelségét hozzák el az otthonokba.

Mikor kezdődik az advent, melyik vasárnapon?

Az adventi időszak pontos kezdete minden évben változik, mivel az advent négy vasárnapból áll, amelyek mindig karácsonyhoz igazodnak. Az első adventi vasárnap mindig a karácsony előtti negyedik vasárnap, azaz a december 25-éhez legközelebb eső negyedik vasárnap. Ez azt jelenti, hogy advent legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án kezdődhet.

Az adventi naptárak, koszorúk és a liturgikus szertartások is ehhez az időponthoz igazodnak. Például, ha karácsony péntekre esik, akkor már november utolsó vasárnapján meggyújthatjuk az első adventi gyertyát. Ha viszont karácsony vasárnapra esik, akkor a legkésőbbi, december 3-i vasárnapon indul az advent.

Konkrét példák az elmúlt évekből

Íme, egy táblázat az elmúlt öt év adventi kezdőnapjairól, hogy jobban megértsük, mikor is kezdődött az advent:

ÉvAdvent kezdete (első vasárnap)
2019December 1.
2020November 29.
2021November 28.
2022November 27.
2023December 3.
2024December 1.

Ahogy a táblázatban is látható, az adventi időszak kezdetének nincs fix dátuma, hanem évről évre változik. Ezért fontos minden évben megnézni, mikor esik az advent első vasárnapja, hogy időben elkészíthessük a koszorút és beszerezzük a gyertyákat.

Az, hogy az advent kezdete eltérő, azt is eredményezi, hogy néha hosszabb, néha pedig rövidebb idő jut a karácsony előtti ráhangolódásra. Emiatt érdemes időben elkezdeni a készülődést, hogy minden nyugodtan és stresszmentesen történhessen.

Melyik adventi gyertyát mikor gyújtjuk meg?

Az adventi gyertyák gyújtásának sorrendje és időzítése évszázados hagyományokra vezethető vissza. Minden vasárnap, az adott hét kezdetén, egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún, így a négy adventi vasárnap során fokozatosan mind a négy gyertya lángra lobban. Ez a lépésenkénti fénygyarapodás szimbolizálja a világosság növekedését Krisztus eljövetelének közeledtével.

A négy adventi gyertya sorrendje

  1. Első adventi vasárnap: Az első, általában lila gyertyát gyújtjuk meg, ami a hitet (vagy reményt) szimbolizálja.
  2. Második adventi vasárnap: Az első mellett a második, szintén lila gyertyát is meggyújtjuk, ami a béke vagy remény gyertyája.
  3. Harmadik adventi vasárnap (Gaudete vasárnap): Ehhez a vasárnaphoz a rózsaszín gyertya tartozik, amely az örömöt szimbolizálja. Ekkor már három gyertya ég a koszorún.
  4. Negyedik adventi vasárnap: Az utolsó, lila gyertyát is meggyújtjuk, amely a szeretet üzenetét hordozza.

A gyertyák gyújtását legtöbbször vasárnap, az esti órákban szokás elvégezni, de nincs kőbe vésve az időpont – a lényeg a közös, meghitt pillanat.

Gyertyagyújtás menete és példák

A családokban gyakran egy rövid vers vagy ének kíséri a gyertyagyújtást, majd közös imádság, beszélgetés, vagy akár adventi naptár nyitása következik. Az első vasárnapon csak az első gyertya ég, a másodikon kettő, és így tovább. Például, ha az első adventi vasárnap december 1-jére esik, akkor az első gyertya december 1-jén, a második gyertya december 8-án, a harmadik december 15-én, a negyedik pedig december 22-én gyullad meg.

A gyertyák meggyújtásának szertartása lehetőséget ad arra, hogy minden héten egy kicsit elmélyedjünk, elcsendesedjünk, és átgondoljuk, mit is jelent számunkra az advent. Egyes családokban szokás, hogy a gyertyák meggyújtásával egy-egy jócselekedetet is vállalnak a hétre, ezzel is közelebb hozva a karácsonyi szeretet üzenetét.

Előnyök és hátrányok táblázata

ElőnyökHátrányok
Lelkileg felkészít a karácsonyraIdőigényes lehet a készülődés és szertartás
Családi együttlétet teremtNéha megfeledkezhetünk a pontos sorrendről
Mélyíti a hagyományismeretetKisebb gyerekeknél szülői felügyelet szükséges
Szépít és meghitté teszi az otthonokatÉgő gyertya tűzveszélyes lehet
Jó alkalom a beszélgetésre, elcsendesedésreGyertyák színe vagy jelentése kulturálisan eltérhet

Családi hagyományok és adventi gyertyagyújtás

Az adventi gyertyagyújtás nem csupán vallási szertartás, hanem egyre inkább családi eseménnyé is válik. Sok családban az adventi vasárnapok különleges alkalmak: együtt ülnek le a koszorú köré, meggyújtják a megfelelő számú gyertyát, közösen énekelnek, beszélgetnek, vagy éppen egy-egy adventi történetet olvasnak fel. Ezek az alkalmak nemcsak a karácsonyra való hangolódást segítik, hanem erősítik a családi kötelékeket is.

A modern családok sokféleképpen formálhatják saját szokásaikat. Van, ahol minden vasárnap más-más tag gyújtja meg a gyertyát, ezzel is hangsúlyozva az összetartozást. Másoknál a gyertyagyújtáshoz külön fogadalom, jócselekedet, vagy éppen egy adventi naptárhoz kapcsolódó meglepetés társul. A közös süteménysütés, forró csoki vagy tea mellett eltöltött beszélgetések mind-mind felejthetetlenné teszik az ünnepvárás idejét.

Adventi gyertyagyújtás a közösségekben

Nemcsak otthon, hanem iskolákban, templomokban, munkahelyeken is egyre gyakoribb az adventi gyertyagyújtás. Ezeken a helyeken gyakran szerveznek közös énekeket, zenés műsorokat, vagy éppen jótékonysági akciókat a gyertyagyújtás köré. Ezáltal a közösség tagjai is közelebb kerülnek egymáshoz, és együtt tudják átélni az advent meghitt pillanatait.

Az adventi hagyományok ápolása segít abban, hogy a rohanó hétköznapokban is találjunk időt a lelassulásra és az egymás felé fordulásra. Akár vallásos, akár világi módon közelítjük is meg, az adventi gyertyagyújtás mindenki számára lehetőséget ad a belső béke, a szeretet és az öröm megélésére. Törekedjünk arra, hogy minden évben találjunk benne valami újat, közösen kialakított hagyományt, amit a következő generációknak is továbbadhatunk.


Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) az adventi gyertyagyújtásról 🕯️🎄

1. Mikor kell először meggyújtani az adventi gyertyát?
Az első adventi vasárnapon, ami mindig a karácsony előtti negyedik vasárnapra esik.

2. Melyik színű gyertyát kell először meggyújtani?
Hagyományosan a lila gyertyát, ami a hit vagy remény gyertyája.

3. Miért van négy adventi gyertya?
Mindegyik egy-egy adventi vasárnapot szimbolizálja, a karácsonyig tartó négy hetet.

4. Mikor gyújtjuk meg a rózsaszín gyertyát?
A harmadik adventi vasárnapon, az öröm (Gaudete) vasárnapján.

5. Mi a jelentősége az adventi koszorú kör alakjának?
A végtelenséget, örökkévalóságot, Isten örök szeretetét jelképezi.

6. Mit jelent, ha valaki piros vagy fehér gyertyát használ?
Ez inkább esztétikai vagy egyéni döntés, a hagyományos jelentéstől eltér, de ünnepi hangulatot teremt.

7. Lehet-e minden nap gyertyát gyújtani advent alatt?
Eredetileg csak vasárnaponként szokás, de egyes családokban minden este meggyújtják a már égő gyertyákat a koszorún.

8. Mi történik, ha elfelejtjük meggyújtani a gyertyát vasárnap?
Bármikor pótolható, a lényeg a szándék, nem a pontos időzítés.

9. Gyerekek is részt vehetnek a gyertyagyújtásban?
Igen, sőt javasolt, de mindig szülői felügyelettel a biztonság érdekében.

10. Kell-e valamilyen szertartást tartani a gyertyagyújtáskor?
Nem kötelező, de ajánlott közösen imádkozni, énekelni vagy röviden elcsendesedni, hogy még meghittebb legyen a pillanat.

Bizony –  kérdések és válaszok